Szombaton egy családi kirándulás keretében eljutottam Ghána legnagyobb vízi erőművéhez Akosombo mellett. Alistair kollegám még pénteken szólt, hogy menjek velük, ha nincs más programom, és mivel jelenleg ők az egyetlen szomszédaim, így gondoltam miért ne.

11 körül indultunk el egy terepjáróval, meg egy söfőrrel, és kb 2 óra alatt jutottunk el a gáthoz. Sajnos a késői indulás miatt sehol nem tudtunk megállni, és végül pont elértük az utolsó turnust.

Akosombo maga is az erőmű miatt épült 1961-ben, és az építkezésen dolgozó munkásoknak adott otthont. A gát 1966-ra készült el, 370m hosszan és 124m magasan zárja el a Volta folyó útját, kialakítva ezzel a 850 ezer hektáron elterülő Volta-tavat.

Az okosságok után még lófrálhattunk egy kicsit a területen, de őszintén szólva nincs túl sok látnivaló, és 1 óra alatt végeztünk is. Szerintem a kölyköknek jobban tetszett volna egy vadrezervátum, bár ott meg lehet, féltek volna - legalábbis néhány nagyobb gyík láttán sikongattak, meg menekültek.

Ebédelni a meglepő módon Volta Hotelnek elnevezett helyen álltunk meg, ahol életemben először kipróbáltam egy helyi kaját, tilapia-t banku-val. A hal finom volt, de a banku... Hááát... Sok csípős szósszal le lehetett nyomni.

Este még átmentem egy kis szeszelésre, pálinkával, rummal, meg jófajta magyar borral, és midkét fél elégedetten állapíthatta meg, hogy nem kell különösebben kínálgatnia a hazait - pálinka-rum: 1-1.