Az nem más, mint a Bernabeu-ban tapasztalható Puskás-mítosz.
Hiszen egy fotball iránt kicsit is érdeklődő magyar nem mehet el szó nélkül a foci egyik fellegvárában kihelyezett Puskás-relikviák előtt. Persze Di Stefano az oltárieszetlennagy király, de Puskás érdemei önmagukért beszélnek: a XX. század legeredményesebb csatára, 512 gól 528 meccsen - hirdeti egy óriásplakát. Ezzel nehéz vitatkozni. Szerintem csak azért nem ő a hivatalos házi kedvenc, mert nem spanyolnak született.
Ilyenkor a magyar szurkoló büszkén mutogatja a barna srácoknak, hogy bizony-bizony az ott egy hazánk fia, aki éveken át bolondot csinált Spanyolország és Európa legnagyobb klubjainak védőiből.
Jön is a meglepődés, zavart mosolygás, hogy ők nem is tudták, a magyarok ilyen jók, pedig követik az európai focit becsülettel. Hát ez az. Sajnos mert ma már nem jók.
Majd további kérdések, hogy akkor most hol a magyar foci, mert az EB-re mintha nem jutottunk volna ki. Na, ezt is jól tudják, és az ember már bánja hogy egyáltalán szóba hozta a dolgot, mert innen aztán egyenes az út Mexikóig, meg hogy akkor utoljára, és azóta még a közelébe se...
Ígyhát addig is a magyar közönségnek marad a bizakodás-siránkozás, meg a nyálcsorgatás mások EB, VB, BL, stb meccsein. Esetleg azonosulás valami híres külföldi csapattal, hogy legalább annak lehessen drukkolni - igaz Pí? :) brusszeljelenti.blog.hu/2008/05/22/cselszolog